Poros kis terem mélyén ülve, pozdorja székem cseppet sem lágy ölén, köröttem testetek nyers hangjai átjutnak a por sűrű ködén. Lassan telik az óra, mutatója kínlódva szeli a teret, tikk-takk, tikk-takk, leüt egy fejet, suhogva szárnyal az unalom, ólmos hímport szór…